Híreink

Posted on

Ökológiai Lábnyom

Az ökológiai lábnyom azt mutatja meg, mekkora területre van szükség adott népesség végtelen ideig történő eltartásához adott életszínvonal és technikai fejlettség mellett. Mértékegysége: hektár/fő. Más szavakkal jellemezve, a lábnyom mérete a gazdaság fenntartásához szükséges ökológiai kapacitást mutatja meg, vagyis területegységben fejezi ki az anyagi javak fogyasztásának terület-, élőhely-, befogadóközeg, nyersanyag- és energiaigényét.

Hogy vizuálisan is el tudjuk képzelni az ökológiai lábnyomot, gondoljunk egy nagyvárosra! Legyen a példa kedvéért ez a város Budapest. Most tegyünk fölé egy üvegburát. Ha eltekintünk a levegőszennyezéstől, vajon mi fog történni a várossal? Az első felmerülő probléma az élelmiszerek hiánya lenne, hiszen a város területén nem folytatnak mezőgazdasági tevékenységet. A második biztosan jelentkező gond a hulladékok elhelyezése, azután az energiahiány stb. Az ökológiai lábnyoma tehát Budapestnek azt mutatná meg, mekkora burával kellene letakarni a fővárosunkat ahhoz, hogy lakói nyugodtan élhessék tovább az életüket.

Egy ország (város) ökológiai lábnyomának mérete a következő tényezőktől függ:

  • népesség nagysága,
  • anyagi életszínvonal/életmód,
  • technológiai hatékonyság,
  • biológiai produktivitás.

Az ökológiai lábnyom számítását a Global Footprint Network minden évben elvégzi. A számítás menete a következő: Meghatározzák egyes termékcsoportok egy főre jutó fogyasztását az adott országban úgy, hogy az ország importját levonják, az exportot pedig hozzáadják az országban fogyasztott termékek és szolgáltatások mennyiségéhez, majd azt elosztják a népességgel. Meghatározzák a termékcsoport átváltási tényezőjét, vagyis, hogy az adott termék/termékcsoport előállításához mekkora földterületre van szükség hektárban.
Átváltják a termékcsoport mennyiségi adatát hektárba, majd globális hektárba, hogy összevethetők legyenek az adatok. A globális hektár azt jelenti, hogy a földi átlagos biológiai produktivitást figyelembe véve hány globális átlaghektárnyi területre van szükség. Egy magyar alföldi hektárnak ugyanis nagyobb az eltartó képessége, mint pl. egy sivatagi hektárnak, és ezért a kettő nem lenne összehasonlítható.
Az ökológiai deficit vagy más néven ökológiai egyenleg számításához, amely ténylegesen mutatja az erős fenntarthatóságot, a továbbiakban meg kell határozni az ország biológiai kapacitását is. Ez az ország biológiailag produktív területeinek összege.
Forrás: Global Footprint Network, www.ecofoot.com

Az ökológiai lábnyom kiszámítása után a kapott értéket összehasonlítják az adott ország rendelkezésére álló biológiai kapacitásával. Ha kettejük különbsége negatív (vagyis a lábnyom nagyobb, mint a rendelkezésre álló biológiai kapacitás), akkor az országnak „ökológiai deficitje” van, vagyis nem fér bele a saját területébe, ökológiai lábnyoma túlterjed azon, tehát nem fenntartható a működése. Ha azonban ez az érték pozitív, akkor az adott ország erős értelemben is fenntartható. Az ökológiai lábnyom és a biológiai kapacitás aránya azt mutatja meg, hogy az adott ország életmódjának fenntartásához hány Föld nevű bolygóra lenne szükség. 2005-ben, a Global Footprint Network számításai szerint, ez az arány 121%, vagyis az emberiség jelenlegi igénye 21%-kal haladja meg a Föld teljes biológiai kapacitását, vagyis a rendelkezésre álló területet. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi átlagos földi életszínvonal fenntartásához 1,2 földbolygóra lenne szükségünk.

Az ábra a Föld országainak egy hektárára jutó ökológiai lábnyomát mutatja. Ez fejezi ki a lábnyom vagy fogyasztás intenzitását. Az ábrán a legnagyobb ökológiai lábnyommal a fejlett országok és régiók (Európa és USA), illetve a dinamikusan fejlődő Ázsiai országok (India, Kína) rendelkeznek. Míg az Egyesült Államokban a magas fogyasztás, Kínában és Indiában pedig a nagy népsűrűség, addig Európában mind a két tényező együttesen járul hozzá az ökológiai lábnyom jelentős méretéhez.

Mindenki kiszámolhatja saját ökológiai lábnyomát a www.myfootprint.org weboldalon vagy a www.kovet.hu/tavoktatas/okolabnyom.html oldalon.

Fontos megemlíteni, hogy a technológiai fejlődés minden következményét nem ismerhetjük előre, ezért csak óvatosan szabad kísérletezni egyetlen környezetünkkel, mert könnyen előfordulhat, hogy irreverzibilis folyamatokat indítunk el a természetben, amiknek lehetnek káros hatásai is. Ezért a technológiai fejlődés hatásait a jövőre nézve is vizsgálnunk kell annak érdekében, hogy ne irtsunk ki mindent, ami a fennmaradásunkhoz szükségeltetik.

Kiemelt termékeink
Garancia regisztráció

A Honda 1+2 év garanciát vállal, ha kisgépét online regisztrálja, illetve betartja a garanciális feltételeket.

Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel még ma hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön az akciókról és újdonságokról.